A srác állt a tízemeletes ház tetején. Gyönyörű volt a kilátás. Egy darabig állt még, még egyet húzott alkoholt tartalmazó üvegéből, majd lenézett.
“Milyen magas…”-gondolta.-“És mekkorát lehet innen esni…”

Sírva fakadt. Kicsit hátrább ment a párkánytól…  majd nekifutott…

A kilencedik emeleten éppen tévét néztek. Hirtelen elsuhant valami az ablak előtt.  “A fenébe is, ez nem lehetett madár!”
Odalent a padon ülők hirtelen felnézve már csak egy kapálódzó alakot láthattak, amint halkan zuhan lefelé.
Egy pillanattal később hatalmas csattanás… Majd hirtelen, mint legyek a szarra, rengeteg ember rohant a színhelyre. Bámészkodók. Hiénák.
“Lesz fotózás is? Én láttam mindent!”
A srác egy kocsi tetejére esett. Összetörte. Magát is, a kocsit is.

Csörög a telefon egyik lakásban.
“Tessék.”
“Halló, Marika vagyok. Egy fiatalember ráesett egy kocsira. Nézd meg, nem a ti kocsitok az?”
“Oké.”
Rohanás ki. Balszerencse. Épp a mi kocsinkra esett. Jobb ablakok és hátsó
szélvédő darabokban, a tető behorpadt. Bámulatos, egy 50 kilós ember másodpercenkénti 10 g-s gyorsulással becsapódva mekkora kárt tud okozni!

Megkezdődött a helyszínelés. Rendőrök és nyomozók érkeztek. A srácot letakarták. Koponyaalapi törése, gerinctörése lett. A bordái is darabokra mentek. A hiénák bámulnak. Ami vér a földre folyt, és nem ivódott be a talajba, leszórták sóval.  EME HELYEN TÖBBÉ FŰ NEM NŐ!
Apám bosszús. Most mi legyen a kocsival?! Innen el kell vinni!
Előkerült egy újságíró is. Érdeklődött. Jegyzetelt. Végül megkérdezte, leírhat-e mindent, mit apám mondott neki? Természetesen leírhat.

A helyszínelők végeztek.  A hullát elszállították. Apám beszállt a kocsiba.
“Fiam! Ellenőrizzük le a féklámpát, és az indexet!”
“Féklámpa jó!”
“Index?”
“Jó… Nem jó… Jó… Nem jó…”
“Rendben!”
Egy hiéna:
“Hová viszi a kocsit? Úccse ér má’ vele semmit!”
“Ja  hát  uram! Bár a karosszéria némi javítást igényel, a kocsin van még négy  kitűnő állapotban lévő külső gumi, és ott van még a motor,  és  egy viszonylag jó akkumulátor. És el ne felejtsem, van még egy kitűnő SONY autórádió négy hangfallal! Nézze… Itt lakunk a földszinten, majd szóljon be, ha kirámolta a kocsit!”
A hiéna elhalgatott. Az emberek röhögnek.

Apám  elvitte a kocsit.  A hiénák lassan oszladozni kezdtek.  A hőség is.  A vér is a földön. Illatát elfújta a szél. Emlékét is. Az emberek még beszélni fognak róla. Egyesek sajnálják, mások szidják. A fiú nem tud már tiltakozni. Soha  többé  nem  fog már tiltakozni. Majd reinkarnálódik valahol, valamikor.
Remélem jobb lesz neki.

Végy egy adag alkoholt, szédülésre elegendőt. Egy nagy adag családi viszályt  vagdalj fel egyenletes darabkákra, ezt fűszerezd meg egy csipetnyi szerelmi bánattal! A kezedben tartott alkoholos üveggel kevergesd nagyon lassú
tűzön, és máris kész az öngyilkossági szándék!

Bátor, vagy talán gyáva?  Ki tudja.  Már ő sem döntheti el.  Meghalt.
24 éves volt.